Ilyen hirdetés persze nincs az állásportálokon, azonban a poszt címe mégsem teljesen légből kapott. A Green Spirit csapatát vagy egy éve ismertem meg. A zenekar a korábbi The Scarlets átalakulásakor született, az ottani tagok egy része adja a csapat gerincét. Melléjük szállt be a találó, Green Spirit nevet felvett csapathoz a gitáros-énekes Szép Domán. Együtt alakították ki a csapat jelenlegi hangzását, amelyben a hagyományos ír zenei elemek mellett meghatározó a műfaj többi hazai előadójára kevésbé jellemző, magyar nyelvű dalszövegek használata.
A Green Spirit működő együttessé válásában a gitáros-énekes frontember szerepét átvevő Dománnak nagy szerepe volt. A játszott dalokban, a zenei hangzásban és persze a színpadképben a mai napig meghatározó az ő személye. Azonban Domán időközben színészi tanulmányokra adta fejét, és sajnos egyre kevesebb időt tud a zenekarra áldozni. A csapat többi tagja (cselló: Kaposvári Tamás; hegedű: Mészáros Dominika; furulya, fuvola: Seres Júlia; bodhran: Polonkai Éva) viszont az eddig elért eredményekre építve szeretné komolyabb intenzitással folytatni a zenélést.
Pár hete a Facebookon láttam meg, hogy új tagot keresnek. Gondoltam, ezt érdemes lehet jobban körbejárni. A teljes csapattal persze nem könnyű időpontot egyeztetni, végül Éva, Júlia és Tamás tudtak időt szakítani egy gyors beszélgetésre. Hűek maradtunk a Klubkoncert blog működési területéhez, és egy Kazinczy utcai kocsmában találkoztunk. Azt tudtam korábban is, hogy a csapat tagjai meglehetősen közvetlenek, és szívesen is beszélnek magukról. Most is könnyen indult az eszmecsere. Hamar kiderült, hogy a koncertek, az élő fellépések különösen fontosak a csapat életében. Az élő koncertek hangulata, az ottani visszajelzések talán a legfontosabb hajtóerőt biztosítják a csapat működéséhez. A hallgatóság, a látható közönség tényleg nagyon fontos számukra, egy rakás jópofa történeteket tudnak mesélni ezt illusztrálandó.
A lányok meséltek például egy vonatfülkében, az utazás unalmát elütő próbából kinőtt, 'nemzetközi közönséget' vonzó vonatkoncertről. De szó esett egy, unalmas vidéki hakninak induló - falunapos fellépésből alakult - jó hangulatú koncertről is, melynek végén egy ismeretlen kislány még meg is ríkatta Dománt, pusztán azzal, hogy ölelésre tárt karokkal kijelentette: „Én szeretlek téged”. A hasonló, általában a közönség, a hallgatóság reakciói köré épülő történetek - és a lelkesedés, ahogy ezeket mesélni tudják - mind arra utalnak, hogy a csapat nagyon is jó úton jár. Egymás szavába vágva mesélték, tényleg számtalanszor előfordul, hogy az ír zenét még nem ismerők ragadnak ott egy-egy koncerten, és válnak rajongókká. Látható, esetükben működik és hatásos az élő zene varázsa, aminek népszerűsítése okán ez a blog is indult. Ráadásul velük beszélgetve arra is rájöhettem, hogy ez a varázs mindkét irányban működik, nemcsak a közönség kap sokat egy ilyen este, hanem a zenészek is. Ehhez azonban sok koncert kell és a jelenleginél több saját dal is.
Éva külön kiemelte, a minőség - épp a közönséggel való közeli kapcsolat miatt is - nagyon fontos a csapat számára, nem kívánnak bármit elvállalni, viszont az igazán jó felkéréseket nem szeretnék kihagyni, és ezért is fontos, hogy az új frontember teljes szívvel tudjon közreműködni a csapat életében.
Ezekhez a tervekhez lenne szükség tehát egy új, a csapat iránt elkötelezett, és kellő idővel rendelkező frontemberre. Sok mindent nem kell tudnia, legyen jó énekhangja, tudjon gitározni, szeresse és ismerje az ír zenét, jó fej legyen, sármos, és jól mutasson a lemezborítón és a színpadon. Ezen kívül legyen némi affinitása a dalok írásához, legyen jó csapatjátékos, és tudjon beilleszkedni egy összeszokott csapatba. (Ezt a listát nem a lányok diktálták, hanem én raktam össze. Nekik inkább szakmai elvárásaik vannak, de szerintem egy frontember ne csak szakmai kvalitásaiban legyen az...) Egyébként a keresés igazából nem passzív, a csapat tagjai folyamatosan kutatják a szóba jöhető jelölteket.
És hogy miért csak helyettes pozícióról van szó?
A Green Spirit első EP-je (Rum in the Coffee) tavaly jelent meg. Az azon szereplő dalok bár különbözőek, de mind igyekeznek valami újat is hozni a megszokott ír zenei elemek felvonultatása mellett. És mint látjuk, ez működik is. Domán pedig ezeknek a daloknak fontos alkotója. A csapat mostani elképzelése szerint semmiképp sem szeretnének megválni Domántól. Azt persze nem tudni, mit hoz a jövő, de egyelőre inkább ideiglenes helyettesítésről van szó, hosszabb távon bíznak abban, hogy Domán később még aktívan visszatér a csapathoz. És addig is, ahogy ideje engedi, továbbra is kivenné a részét a munkából, a dalok írásából is, de ha úgy jön össze, egy-egy komolyabb, nagyobb koncerten akár a közös fellépésekből is, esetenként akár a két gitáros felállás sem kizárható.
Szóval a feladat nem egyszerű. Azt azonban látom, hogy a lányok és Tamás nagyon lelkesek, és tényleg van bennük valami megfoghatatlan, de nagyon erős tenni vágyás. Nincs kétségem afelől, hogy az új frontember kellő támogatást és inspirációt kap a csapattól.
Ha e posztot olvasva úgy érzed, hogy egész eddigi életedben erre a lehetőségre vártál, ne habozz jelezni ezt a Green Spirit Facebook oldalán.
Egy zenekarról szóló írás persze mit sem ér zenei mellékletek nélkül. Az EP talán legkedveltebb dala a Koporsóhajó. Ehhez egy videó is készült, de az EP többi dala is megtalálható a Youtube-on (személyes kedvencem a tradicionális Far Away):
Reméljük a Green Spirit mielőbb megtalálja az optimális jelentkezőt. Természetesen mi is be fogunk számolni róla.
A poszt fényképei a csapat állandó fotósának, Szvoboda Péternek köszönhetőek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.