Elköltöztünk, újabb írásaink keresd a www.klubkoncert.com portálon!

One Love

2015/07/08. - írta: Gyökösi Attila

Aki egy kicsit is ismeri a hazai reggae életet, az biztosan hallott már a One Love Reggae rádióról. Jó eséllyel azt is tudják, hogy a OLR online rádióként már több mint egy éve szünetel. Viszont a Sitgan vezette team reggae portálként, OLR TV-ként, reggae témájú videók, filmek készítőjeként, valamint az első Hungarian Reggae Awards létrehozójaként igenis aktív.

olr1.jpg

Egy korábbi posztunkhoz képet keresve kerültem kapcsolatba Tóth Attilával, aztán az üzenetváltásaink során felmerült, hogy szívesen meghallgatnám hogyan és miért is alakult az OLR, mit is csinálnak pontosan, és hogyan is vélekednek az itthoni reggae állapotokról. A beszélgetésre végül is most került sor. A két beszélgetőtársam Tóth Attila és Pécz 'Sitgan' Pali lett. Utóbbi külön szerencse, hiszen így az ő révén a reggae koncertek szervezéséről is első kézből kaptam némi információt. A beszélgetés elég hosszúra nyúlt, tehát most megint csak az én szavaimmal, kicsit (nagyon) rövidítve próbálom összefoglalni a fontosabb pontokat. A beszélgetés elég sokszor érintett kicsit lehangolóbb témákat is, a hazai szponzorációs lehetőségekről, a koncertek szervezéséről, vagy épp a zenéből való megélhetés lehetőségeiről szólva. Ezeket azért kicsit próbáltam itt könnyedebbre venni, mert ahogy láttam a beszélgető partnerek is elég gyorsan tudnak váltani, így írásban sem láttam értelmét a nehézségek kiemelésének.

Indításként rögtön rá is kérdeztem, érdemes-e manapság internetes, online rádiót üzemeltetni?

A válasz kategorikus volt, Pali egyből rávágta, hogy „nem”. Aztán hozzá tette, hogy bár a rádiót folyamatosan hallgatta egy törzsközönség, azonban a hallgatók száma nem érte el a gazdaságos üzemeléshez szükséges mértéket. Igaz, ez sosem profitorientált vállalkozáskánt működött, azonban - a közvélekedéssel szemben - az online rádiók fenntartása igenis pénzbe kerül, amit jó esetben a hirdetési bevételek, a támogatók felajánlásai legalább nullára képesek kiegyenlíteni. Azonban sajnos ez esetben - mint amúgy szinte minden általam ismert független online rádió esetében - ez nemigen jött össze. És ez műfajfüggetlen, egyszerűen a nép manapság már egyre kevésbé hallgat online rádiót. (Pedig a technikai adottságok egyre könnyebbé tennék ezt, hiszen azért a mobilnet már messze nem megfizethetetlen.) A tervekben szerepel, hogy egyszer még újraindul ez a rádió, azonban mostanában inkább az OLR TV-ként készített videós tartalmakra összpontosítanak, ezek rendszeresen kerülnek is fel az oldalra.

De hogyan is indult az egész?

Attila külsősként, egy koncertet végignézve kattant rá a reggae világára, elkezdte a koncertek fotózását és videózását, aztán 2013-ban került ismeretségbe Sitgan Palival, aki révén csatlakozott az OLR csapatához. Ahol azóta is igen lelkesen dolgozik, láthatóan fontos számára ez a közeg. Sitgan zenészként csöppent ebbe a világba, a korábbi hipp-hopp próbálkozások után 2003-4 magasságban került be a Rasztapaszta zenekarba. (Pali nagyon jól mesél amúgy, ahogy sorakoznak az évszámok meg az aktuális bandák nevei egész szépen kirajzolódik a stílus hőskora.) Mindig is érdekelték a magyarul előadott dalok, és bár a korábbi hipp-hopp és aztán a reggae esetében is folyamatosan megkapta, hogy magyarul ezt nem lehet csinálni, azért az idő őt igazolja, mert egyre inkább teret nyernek a magyar szövegek a stílus hazai előadóinál. A 2009-ben alapított One Love Reggae rádió születésénél Pali még nem volt ott, de már az első évben csatlakozott hozzájuk, aztán valahogy ott is ragadt, a többiek meg elmaradtak, így ő amolyan 'nagy öreggé' vált lassan. Már rögtön 2009-ben a Reggae Camp-en helyet is kaptak, akkor már voltak is ott rögzített adások. Kialakult egy rovatszerkezet, voltak fix műsorok, készültek interjúk, voltak kívánságműsorok, és persze zeneajánlók is.

Aztán 2010 után, ahogy lett rá mód, elkezdtek készülni a videó interjúk is, ez a műfaj Palitól amúgy sem állt távol. (Egy ideig tévés szakembernek is készült.) Ebből nőtt ki a One Love Reggae TV, ami nagyjából kéthetente készít egy-egy filmet-videót. És itt el is értünk a riportban a kevésbé vidám részekhez... Az OLR által készített, tavaly kijött, a maga nemében egyedülálló reggae filmben (Roots, Rock, Hunreggae) már elhangzik, hogy bizony a támogatások és szponzorok esetében a műfaj még a többihez képest is nehezebben boldogul. Ez pedig szinte mindent nehezebbé tesz kicsit, az OLR minden produkciója igazából a készítők hobbijaként jön létre, külső pénzeket nem igen tudnak bevonni. És ez nemcsak a műsorok és filmek gyártását befolyásolja, de például a koncerteket és fellépéseket is.

Paliról tudható, hogy a Pozitív zenekar frontembere is. Ebben a minőségében nagyon is jól ismeri az itthoni koncertek világát, és bizony elég sötét képet is tud festeni a hazai reggae zenekarok helyzetéről. Erről itt a blogon már esett szó többször is. Azok a zenekarok, amelyek dalai nem folynak folyamatosan a rádiókból és tévékből, eleve nagyon alacsony gázsikért lépnek fel, sokszor - különösen vidéki koncerteken - az utazási költséget sem fedezik a fellépti díjak. Az okok között felmerült az összes ilyenkor szokásos tényező, azonban Pali egyet külön kiemelt, ami számomra is fontosnak tűnik, ez pedig az, hogy a zenekaroknak kicsit jobban össze kéne tartani, és mondjuk ingyen nem szabadna fellépniük. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a koncertszervezők szinte minden esetben tudnak olcsóbb fellépőket találni. Épp ezért - a néhány, valóban sztárként nyilvántartott előadón kívül - szinte semmilyen érdekérvényesítési lehetősége nincs a zenekaroknak. Ez sajnos odáig is elmehet, hogy egy vidéki egyetemi fesztivál még akkora gázsit sem hajlandó felajánlani, amibe a csapat két, odautazásra használt autójának a benzinköltsége kerülne. Ami nyilván eléggé megmutatja, milyen nagy is a baj. És bár nem először hallom ezeket a tényeket, ugyanakkor persze továbbra is nehéz elfogadni.

Itt persze már jött is a kérdésem, hogy akkor miért is csinálják? És az is, hogy egyáltalán látnak-e arra valami esélyt, hogy mondjuk maga a reggae műfaja itthon kicsit jobban működhessen?

Ketten - szavaikat egymáséiba öltve - gyorsan össze is rakták, hogy mintegy 10-12 éve indult el egy fellendülés, jöttek az új, azóta már ismertté vált csapatok. Ez persze azóta is működik, folyamatosan vannak ígéretes új zenekarok, viszont Pali szerint ezekből sok el is tűnik. Nem tudják túlélni az első, legnehezebb időszakokat, amikor még tényleg csak a munka van, és tényleg csak a lelkesedés és a pénzek beleölése működtethet egy csapatot. Igazából talán ez az elköteleződés és akarat, ami kicsit megrostálja a reggae zenével foglalkozókat. Akik igazán rákattantak erre, azok valahogy csinálják, a többiek lemorzsolódnak. Nem könnyű, az bizonyos.

Ilyen beszélgetést már folytattam persze sokat, sokakkal. Több minden előkerült itt is, a média által felkarolt és futtatott zenekarok szinte kizárólagos ismertsége mellett azon is el lehet gondolkozni, egyáltalán mekkora piac is Magyarország? Pali idézi is Ganxsta Zolee idevágó mondását, miszerint egy ekkora piacra egy darab mainstream gengszterrap csapat elég. Reggae esetében sincs ez másképp, a műfajon belüli főbb stílusirányokat jelenleg remekül lefedi mondjuk a LB27 (roots), PASO (ska), Copy Con (ragga) és egy elektronikusabb-poposabb, mondjuk az Irie Maffia, akkor az a valamelyest fizetőképes közönségnek bőven elég. Nincs több hely a csónakban, maximum ha valaki kiesik...

Az bizonyos, hogy a két beszélgetőtárs kedve azért még nem ment el a reggae zenétől. Attila lelkes, bevallása szerint nála hullámvölgyek sincsenek, minden egyes koncertlátogatás után jobban szereti ezt a műfajt. Palit pedig épp az Attilához hasonló rajongók tudják átlökdösni a holtpontokon, és persze a már említett projektek is, amik közül mindenképp a Rock Roots Hunreggae film az egyik legfontosabb, aminek tervezik a folytatását, sőt, folytatásait is. És persze nagy reményeket fűz a Reggae Awards kezdeményezéshez is, és bár tisztában van a buktatókkal, de azért ott lebeg előtte egy kép, hogy mondjuk évek múltán mekkora eseménnyé nőhetné ki magát ez a díjátadó.

Hiszik, hogy a reggae zenének pont az az üzenete, amire a mai közéletben az országnak épp szüksége lehetne. Mert ez bizony egy üzenetet hordozó zene, a sztereotípiákkal ellentétben egyáltalán nem a fűről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy bármilyen vacak is a helyzet, kelj fel és csináld tovább. Az emberek egyenlőségéről, a mindenkit megillető jogokról. Csupa-csupa aktuális téma...

De hogy ne legyen ennyire bús a poszt záró része, beszéltünk pár szót az itthoni reggae élet tényleg jól működő, és meghatározó pontjáról, az évente megrendezésre kerülő Reggae Camp-ről, ami idén július 22.-én veszi kezdetét. Ezen az eseményen ott lesz az OLR-is, készülnek versenyekkel, vetélkedőkkel, és persze riportokat, videókat is forgatnak.

A Camp-ről igazából még csak jót hallottam minden résztvevőtől, most sem volt ez máshogy. Valami egészen különleges jelentése van ennek a fesztiválnak az ott akár csak egyszer is megfordultak számára. És pont nem a már említett sztereotípiák kapcsán, hanem a családi, bensőséges és minden más fesztiválnál közvetlenebb hangulat ami a leginkább jellemzi ezt a fesztivált. Mindenképp érdemes lesz kilátogatni, kedvcsinálónak itt egy beharangozó videó:

A poszt elkészítéséhez az audio-technica biztosította a (hang-) technikai segítséget.

audlogo_0000.gif

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://klubkoncert.blog.hu/api/trackback/id/tr217609234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.