Elköltöztünk, újabb írásaink keresd a www.klubkoncert.com portálon!

Kisugárzás a köbön

2016/03/04. - írta: Gyökösi Attila

Egy Másik Zenekar és Kolorful, GMK, 2016.03.03

Egy ideje kicsit elmaradtak itt a blogon a hagyományos GMK-s koncertbeszámolók. Pedig azért vannak még ott is érdekes zenekarok, most csütörtökön például az általam még élőben sosem látott EMZ, vagyis az 'Egy Másik Zenekar' lépett fel, előzenekarként pedig a Kolorful. Az este két fellépője bizony nagyon másféle érzéseket keltett bennem. 

imgp3454.png

A Kolorful a korábbi, ír zenét játszó Colleen csapatából alakult. Én még abban a felállásban ismertem meg őket. Ezen az estén már gyakorlatilag alig volt nyoma az ír 'származásnak'. Ez bizony egy fuvolista lányt is magába foglaló, de egyebekben 'sztenderd' rockzenét játszó csapat. A váltás okairól már beszélgettem korábban és most is a csapat menedzser/gitárosával, Bogár Krisztiánnal. Ez egy okosan építkező zenekar, amely ugyan nem tagadja meg a zenei múltját, de azt gondolja, hogy az ír zene bizony rétegzene, és egy kevésbé specializált rockzene nagyobb sikert hozhat. És ebbe az állításba igazándiból nem is lehet belekötni.

És akkor a koncertről...

Tudni kell, hogy a csapat saját hangtechnikust hozott magával, tehát az ő koncertjüket nem kedvenc Istink keverte. Ez még fontos lesz... Szóval ezek a fiúk (és lány, persze) nem ügyetlen zenészek. Külön-külön figyelve őket, még a színpadi jelenlétükkel, produkciójukkal sincs gond. A dalok sem rosszak, bár érzésre nem is annyira kiemelkedőek, de mindenképp hozzák az iparági átlagot. Fontos (az erre való érzékenységet belém nevelte Isti, a GMK hangtechnikusa) hogy bennük van a szükséges alázat, vagy inkább hozzáállás, például a klub személyzetével szemben, tudnak köszönni, kérni, ez is sokat elárul arról, hogy a zenekar igenis jól viszonyul a szakmához.

A koncert azonban mindezek ellenére az én személyes véleményem szerint nem sikerült. Azt gondolom, egy élő rockzenei koncertnek fontos, meghatározó momentuma kellene legyen az élet. A tempó, a közvetlenség, a kirobbanó energia. Érzésem szerint ez bizony itt hiányzott. Eleve a hallható hangkép nem volt elég élő, mintha egy másik helységből jött volna át a hang. Kevés magas, semmi részletesség, mintha egy kommersz zenedobozt hallanánk. Az énekes szemre tökéletes frontemberként működött, mozgott, izzadt, lelkesedett, ahogy kell. De a hang egyszerűen nem volt meg. Sem erőben, energiában sem hangtartományban nem volt elég. A koncerten bő félház volt, de a közönségen is lehetett érezni hogy nem túl lelkesek (persze lehetséges, hogy jó részük eleve a később játszó EMZ koncertjére jött) koncert közben a teremben néhol még beszélgettek (!) is. Hmm. Egy rendes rockkoncerten fizikailag is lehetetlen a beszélgetés a nézőtéren, nem?

Bízom abban, hogy ez a produkció tényleg a keverés hiányosságai miatt lett ilyen, nem más a gond. Mindenesetre valamit tenniük kell, vagy jobb hangtechnikust vagy sokkal erőteljesebb dalokat keresni. Tényleg kár, mert a csapat amúgy minden paramétert külön tekintve jó. Csak mégsem szólt úgy ahogy kéne...

Na. Ezek után majdnem hazamentem. Aztán szerencsére mégsem, mert akkor kihagytam volna a EMZ koncertjét, és különösen Péterffy Lilit. Ami hatalmas kár lett volna.

imgp3425.png

Ez a lány ugyanis ezen az estén egy csoda volt. Hihetetlen mennyiségű energia, lazaság, jókedv, és valljuk be, komoly szexuális kisugárzás. Azt hiszem, körülbelül mindenki belé szeretett az este végére, no jó, talán a lányok nem mind. Ha kell csendes, ha kell harsány, visszafogott vagy vagány, szende vagy csábító, de mindeközben nagyon laza, természetes színpadi lét, és abszolút meggyőző énekhang. Mi kell még?

A dalok jók voltak, még a korábbiak is. Ez érdekes, a korábban általam kevésbé kedvelt, unalmasnak érzett dalok is döbbeneteset szóltak most élőben! Például a "Jó reggelt, Élet!" című régebbi dal 2012-es videója kifejezetten visszafogott a koncerten előadott változathoz képest. Az egész este nagyon jól sikerült, épp ellenkezője volt az előző fellépőnek, tényleg egy olyan előadás volt, amire nagyon sokáig lehet emlékezni. Itt igazából némely esetben többet hoztak ki dalokból, mint amennyi egyáltalán bennük volt. A dalok közötti konfok természetesek és magabiztosak voltak, amilyeneket mondjuk CéAnne koncertjein is annyira kedvelek. Persze Lili mögött volt zenekar is, és nagyon is jó. Különösen bejött a dobos, Tiszai Vivien, aki egyszerre vagány és keménynek tűnő zenész, de ugyanakkor technikus, meg road, és helyes-kedves lány is. Ez egy jó csapat, na.  

Az EMZ dalai persze mintha eleve erre a kisugárzásra lennének írva, több dal szövege pont erre az energiára és vonzerőre játszik, ezt erősíti. Próbáltam most keresni az együttes Youtube-on fent lévő felvételei között olyat, ami jó volna a poszt végére, tempójában és energiájában visszaadná azt, amit a koncerten láttunk. Igazán alkalmasat nem leltem, így a legfrissebb videót teszem ide. Ez ugyan egy visszafogottabb dal, Lili szerint sem kifejezetten az ő stílusuk. De azért jó.

Az biztos hogy ezt a zenekart érdemes élőben meghallgatni. Figyelni kell a facebook oldalukat, és ha eseményük van bárhol, venni a kabátunkat és indulni oda.

Ha te is ott jártál a koncerten, de teljesen más a véleményed, netán máshol jártál, és kizártnak tartod, hogy arról az eseményről ne essék szó itt a blogon, mindenképp írd meg nekünk a facebook oldalunkon, vagy email-ben. Ahogy kedvenc gitáros barátom mondta: Több szem, többet hall!   

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://klubkoncert.blog.hu/api/trackback/id/tr128444490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.