REBOOT! Egy előbb elköltözött, majd teljesen abbamaradt koncertblog újraindul. Vagy ki tudja...

Roham újratöltve

2016/01/31. - írta: Gyökösi Attila

Amberjack, Mangani 888, RoHAM Bár, 2016.01.29

Erről az estéről csak röviden  írok. Van úgy, hogy egy-egy koncert valahogy nem érint meg, nem jön be. Előfordul, hogy maga a zenei stílus sem áll közel hozzám, és ilyenkor a helyszín vagy a szervezés hiányosságait is jobban észreveszem. Ez a pénteki este egy ilyen nap volt, de azért mégsem volt hiábavaló...

facee1.png

Az estére az Amberjack csapat frontembere, Láng Vince invitálására jutottam el. Az "új" RoHAM bárban még úgysem jártam, legalább volt alkalmam megnézni ezt is. A régi RoHAM-ban jártam néhányszor, valahogy mindig úgy sikerült, hogy amúgy ismertebb és általam kedvelt együttesek koncertjeit láttam, fájóan kis számú közönséggel. Kíváncsi voltam, az új helyen megtörik-e ez az átok?

Szokás szerint jóval a kezdés előtt értem oda. Mint később kiderült, ekkor még tényleg vagy másfél óra volt a kezdésig, ugyanis bármiféle zajongással (ide értve a beállást is) meg kellett várni, amíg a koncertnek helyet adó alagsori terem fölötti színházteremben véget ér az előadás. (Én ugye nem jártam még itt, de egy koncertszervező ismerősöm másnap kapásból mondta, amikor szóba került, hol jártam, hogy az továbbra sem lesz jó koncerthelyszín a színház miatt...) A hely amúgy nem rossz, tudjuk, a korábbi helyszínen a RoHAM sok különböző kulturális és irodalmi rendezvénynek adott helyet, erre az új, Liliom utcai helyszín is megfelel, sőt, a Trafó szellemisége, az ottani színházi élet ehhez jól is passzolhat. Hogy koncerthelyszínnek milyen? Érdekes. Az azonban mindenképp nyűgössé teszi a szervezést, ha a színház programjához kell alkalmazkodni. Igaz, cserébe vélhetően nincs kötelezően betartandó koncertzáró időpont, mint mondjuk a belváros lakásokkal körülvett klubjaiban. 

És akkor pár szó magáról a koncertről is: A programot a Mangani 888 nyitotta, a szokásostól kissé eltérő felállásban, ezért erre az estére át is nevezték magukat Mangani 777-nek. És hogy milyen volt? Hát igen, ez az, amire a poszt elején utaltam. Ez a zene bizony nem az én stílusom, valahogy nem tudok megbarátkozni a 80% torzítás 20% zene arányával. A számok között néha egy-egy pillanatra például hallatszott, hogy a gitáros egész ügyes, de aztán az extrém módon torzított basszusgitár megint átvette az uralmat. Ezen az estén volt például egy trombita is, de reménytelen küzdelmet vívott a basszusgitár hangjával. Igazából ez egy torzított basszusgitár koncert volt. Azt nem tudtam megállapítani, ez a csapat saját hangzása volt-e, vagy a hely lehetőségei is belejátszottak, én az előbbire tippelek. 

roham1.png

Aztán jött az Amberjack. Ez a majd két éve indult csapat viszont tényleg hozta, amit vártam tőlük. Itt már jobban kivehető volt, hogy hangszerekkel készül a zene, ráadásul most egy szépséges Hammond orgona is volt a színpadon, Budai Benjámin kezelésében. A dalok rendben voltak, érdekes, de nekem nagyon úgy tűnt, mintha ez a csapat a blogon már bemutatott Volumen kicsit gyorsabb, keményebb, rockosabb kiadása lenne. A blues alapok mindkét csapatnál meghatározóak, egy-egy dal első taktusai után szinte vártam az általam már jól ismert Volumen-féle folytatást.  Vincze egészen jó énekes, ehhez a stílushoz passzoló hanggal. Ott van a színpadon, és ha nem is uralja azt, de mindenképp odavonzza a tekintetet.

roham2.png

A koncerten elhangzott dalok saját szerzemények, természetesen hallhattuk a tavaly megjelent Hookup EP számait is. Ígéretes a csapat, mindenképp érdemes lehet követni őket, mondjuk kedvelni a Facebook oldalukat, elég sok fellépésük lesz mostanában, valahol biztos el lehet csípni élőben. 

Az estének volt egy harmadik fellépője is. Azonban a The Mighty Manlifter csapata az említett csúszások miatt valamikor éjfél körül került színpadra, és én bizony azt már nem vártam meg. Majd legközelebb. Konklúzió? Nem is tudom. A közönség például most sem lett sokkal nagyobb, a három fellépő barátai, ismerősei lehettek jórészt a nézőtéren, és néhány rajongó. A hely maga nem rossz. Igazából egy kamaraszínházi tér, nekem legalábbis annak tűnt. Egy légtér, vagyis a teremben az oszlopsor mögött van a bárpult is. Azonban az, hogy csak kilenc után kezdődhet bármi, nem túl szerencsés, bár például a Király utcai Kuplung esetében is hozzászokhattunk a késői kezdéshez, szóval ez lehet akár az adott helyre jellemző sajátosságként is felfogni. A Trafó mint háttér ad némi stílust és jelleget, ez bizony nem az a földrehányós, csikkeldobós romkocsma feeling. Eleve az utcáról az ember egy normális, színházi jellegű előtérbe lép be. Ha nívóban, stílusban ehhez illő koncerteket szerveznek, akár egy jól működő valami is lehet belőle. 

Az Amberjack azonban valóban megérte a kiruccanást, alighanem látom még őket, és írok róluk hosszabban is. Addig is itt egy videó:

Ha te is ott jártál a koncerten, de teljesen más a véleményed, netán máshol jártál, és kizártnak tartod, hogy arról az eseményről ne essék szó itt a blogon, mindenképp írd meg nekünk a facebook oldalunkon, vagy email-ben. Ahogy kedvenc gitáros barátom mondta: Több szem, többet hall!  

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://klubkoncert.blog.hu/api/trackback/id/tr518337058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása