Patikadomb, G3, 2016.02.18.
Csütörtök este a Király utcai Gödör Klubban volt a Patikadomb harmadik pesti koncertje, az énekes Ujvári Gyula 24. születésnapjával egybekötve.
A plakáton fél kilences kezdés szerepelt, de, mint tudjuk egy koncert sem kezdődik időben, főleg, hogy a zenekar meg is jelölte az eseményben, hogy kilenc óra körül várhatók. Negyed tíz felé, mikor megérkeztem, kicsit aggódtam, hogy talán már megy is a buli – de utólag kiderült, semmi ok nem volt a pánikra, nem késtem le semmiről.
Kényelmesen volt idő lepakolni, felszerelkezni, mert valóban nem kezdett még a zenekar, illetve meglepődve tapasztaltam, hogy elég kevesen lézengenek a helyen. Tény, több figyelmet és hallgatóságot igényelne a Patikadomb, de sajnos, gyaníthatóan a belépős este miatt csak a végképp fanatikus, bandához közeli emberek jöttek el. Mint megtudtam, a zenekar szerette volna, ha ingyenes a rendezvény, mert akkor nyilván nagyobb kedvvel jön be az is, aki nem ismeri még a fiúkat, és jó érzéssel távozva esetleg jön legközelebb már belépő fejében is. Sajnos ez nem valósult meg, és bár azért idő közben teltek a sorok, szerintem játszott már nagyobb közönség előtt is a banda. Az este folyamán még egy fellépő a Thaifun is megmutatta magát a színpadon, bevallom, nem nagyon voltam bent, de amennyit hallottam belőle, nekem az alapján egy kicsit elvont, kevésbe befogadható formáció volt eme utóbbi fellépő. Közönséget tekintve szerintem hasonló volt a látogatottsága, ismertsége is – így végképp nem értem, miért nem lehetett egy kicsit egyetemista, fiatal, diákcsalogatóbbra szabni az árakat. A helyről néhány szóban csak annyit, hogy amúgy egy kellemes hangulatú kocsmáról beszélünk, fedett külső/dohányzó helységgel, amit bőséges meleget sugárzó lámpák világítanak be, így nyugodtan lehetett kint pólóban is lézengeni, ez megér egy piros pontot, az árakat - a csóró egyetemistaságomból kifolyóan - én egy kicsit magasnak ítéltem meg (450 a csapolt sör, 660 a cider, a feles árakat meg inkább nézze meg mindenki a helyszínen) - de rendben, végül is a környék is számít.
Immár a koncertről: a szokásos dalokat hallhattuk - tessék belehúzni az új számok írásába fiúk! - evégett nekem kicsit rövid volt a koncert, jó lett volna tovább hallgatni őket. A számok közötti zenei játékot, introkat, effektezést most felváltotta Gyula közönséggel való kommunikáció, beszédesebb konferálás, stb. Jó is ez, nem kell mindig ugyanahhoz ragaszkodni. Amellett, hogy igyekeztem a zenét, színpadképet, összhatást figyelni, ezerrel lőttem a képeket. Gyula nem könnyítette meg a dolgom, folyamatosan le-fel szaladgált a színpadon, hol itt volt, hol ott, mint a felhúzós kisautó szünet nélkül ment, így nem volt egyszerű képet készíteni róla - színpadbejárás ötös!
A dobos (Kátai Tamás) mögött a kivetítőn mindenféle absztrakt művek (gondolom, Gyula ámokfutásai (:)) jelentek meg, színes, számokhoz igazított montázsok, képi anyag játszódott a koncert ideje alatt.
Félúton Dobos Gábor (gitár) ragadta magához a mikrofont és köszöntötte fel zenésztársát a közönséggel együtt a színpadon.
Gyula tortáját barátnője hozta a színpadra, aki meglepve állt és - saját szavai szerint - eléggé elérzékenyült a meglepetés köszöntésen. 24. alkalommal emelhette poharát az ünnepelt és mindenki más is a szülinap alkalmából. Lassan a végéhez közeledett a koncert. Levonult a zenekar a színpadról, majd - én vártam, hogy beinduljon a „visszázás” - kisvártatva Tamás kérdően feljött újra, mert nem nagyon akaródzott a társaságnak kinyilvánítani, hogy valójában szeretnének még hallani valamit.
Kis nógatás után beindult a tapsolás, és pár valódi, törzsrajongó belekezdett a „süssön” szó vad kántálásába, jelezve, hogy a zenekar pálmavivő, nyári dalát a „Süssönt” kívánják még hallani. Ezzel a számmal köszönt le a zenekar, majd kis pakolás, színpadrendezés után kint folytatódott a buli. Én is kimentem, és az este fennmaradó részét kint töltöttem. Váltottunk pár szót a srácokkal, Gyulának elénekeltünk a „Boldog szülinapot!", gyertyát fújtunk, kívántunk (vagyis az ünnepelt), óriási tortázások kezdődtek meg ami ilyenkor megszokott. Gábor persze kikérdezett minket, hogy hogy tetszett a műsor - fontos ám a visszajelzés - aztán (a holnapi munka végett) lassan hazaindultam magára hagyva a még ünneplő társaságot.
Arra gondoltam, most először egy amolyan pontozós értékelést is adok az estéről:
- koncert helyszíne: 5/5
- italárak: 5/3
- koncert: 5/6 (:))
- közönség: 5/4 (több lelkesedést fiatalok, legközelebb hozzátok a haverotokat is!)
- hangzás: 5/5
- technika: 5/5
- este egészében: 5/4
Fotók az együttesről
Ha te is ott jártál a koncerten, de teljesen más a véleményed, netán máshol jártál, és kizártnak tartod, hogy arról az eseményről ne essék szó itt a blogon, mindenképp írd meg nekünk a facebook oldalunkon, vagy email-ben. Ahogy kedvenc gitáros barátom mondta: Több szem, többet hall!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.