REBOOT! Egy előbb elköltözött, majd teljesen abbamaradt koncertblog újraindul. Vagy ki tudja...

BOGGIE

2016/05/06. - írta: Gyökösi Attila

Boggie, Opus Jazz Club, 2016.05.05.

Boggie-t (Csemer Boglárkát) én is csak onnan (és csak annyira) ismertem, ahonnan szerintem az emberek többsége. Egyfelől a Parfüm című dal parádés videójáról, másrészt a tavalyi Euroviziós szerepléséről. Néha belefutottam ugyan a Youtube-ot böngészve egy-egy felvételébe, de komolyabban sosem keresgéltem utána, mit és hogyan is csinál.

De kétségtelen, hogy azért rajta volt a képzeletbeli "egyszer-azért-meg-kéne-hallgatni-élőben" listámon, különösen, hogy mostanában több, a jazzről folyó beszélgetésben került szóba a neve, mint bizony figyelemreméltó tehetségé. Mióta felfedeztem az Opus Jazz Clubot, fél szemem rajta tartom az ottani programokon, és ahogy megláttam, hogy a májusi programban benne van Boggie, gondoltam, hogy itt az idő...

bog1.png

És jó, hogy így alakult. Az Opus még mindig egy nagyon jó klub, ha minőségi zenét szeretnénk hallgatni, és a programok, előadók összeválogatásában is ügyesek. Boggie pedig abszolút illik ebbe az igényes, mégis közvetlen miliőbe. Ezen az estén saját dalokat hallhattunk tőle, zömében francia és magyar nyelvűeket. Az este afféle baráti hangulatú, mesélős-beszélgetős fajta volt. Boggie a legtöbb dalnál elmondta, miről is szólnak és hogyan, milyen gondolatokból születtek. 

A koncert első fele számomra mindenképp kicsit klasszikusabb, 'jazzesebb' volt, a második pedig könnyedebb, lazább, picit tán 'poposabb'. Boggie mindkettőben jól működik, a 'decensebb' előadásmódot kívánó, sanzonosabb, francia nyelvű dalok is jól állnak neki, de nekem inkább a lazább, élőbb előadásmódot kívánó, poposabb dalok közben tetszett.  Az viszont kiderült, hogy ez a lány (illetve, most már asszony) bizony tud énekelni. Méghozzá messze nem is csak egyféleképpen. A különböző stílusú és hangulatú dalok mindegyike pont úgy szólalt meg, ahogy a stílus megköveteli. És közben megvolt az a 'valami', ami az igazi tehetségekre jellemző: minden dalban rögtön azonosítható az előadó. Boggie meglehetős érzékkel és természetességgel mozog a színpadon, a koncert alatt többször is megénekeltette a közönséget, és kifejezetten jól csinálta.

imgp4957.png

A színpadon látható négytagú formáció (Csemer Boglárka - ének, Reviczky Balázs - zongora, Simkó Várnagy Mihály - cselló, Szabó Tamás - dob) nagyon jól összeválogatott csapatnak érződött. Abszolút együtt lélegeztek, figyeltek egymásra, az egész egy nagyon kiforrott és összeért produkciónak tűnik. (Az elektromos cselló pedig egy fantasztikus hangszer, idén ezt kérek karácsonyra.)

Boggie mesélt a koncert közben a nyelvekhez fűződő viszonyáról, és a különböző nyelveken előadott dalokról is. Kétségtelen, hogy ami számomra a bevezetőben említett tudnivalókon túl beugrott volna róla, azok pont a francia nyelvű dalok. A koncert ilyenekkel is kezdődött, és közben is volt néhány francia nyelven elénekelt dal. Jómagam ugyan nem beszélem ezt a nyelvet, de pusztán a dalokat hallgatva azt mondom, ezek nagyon is illenek Boggie stílusához, színpadi megjelenéséhez. Ő egyébként azt mondta, azért a legjobb dalokat magyarul tudja írni és előadni, mert mégiscsak ezt a nyelvet ismeri a legjobban, itt érzi igazán az apró de fontos nyelvi eszközöket, finomságokat.

A koncert majd teltház előtt zajlott, az alsó szinten nem nagyon volt üres asztal, a galérián pedig minden a színpadra rálátást nyújtó asztal foglalt volt. Úgy éreztem, a közönség jobbára olyanokból állt, akik azért ismerték már Boggie-t, vagyis miatta mentek épp ma vacsorázni az Opusba.

Összességében mindenképp egy kellemes este volt, egy tényleg színpadra termett előadót hallhattunk, aki ráadásul valóban kellemes, sőt, néha kifejezetten jó saját dalokból állította össze az este anyagát. Az utolsó, már a meghajlások után eljátszott dal persze a legnagyobb sláger volt. Boggie el is mesélte, hogy ez a dal (természetesen a Parfüm-ről van szó) segítette hozzá az idei amerikai fellépéseihez is. Egy tengerentúli rajongó annyira beleszeretett ebbe a dalba, hogy nem nyugodott, amíg nem sikerült tető alá hoznia egy ottani turnét/fellépést.

Tegyük hát ide a poszt végére ezt az elhíresült videót, mondjuk a magyar nyelvű változatot:

Azonban én mindenkit arra bíztatok a fellelhető többi felvételt is hallgassa meg, és mindenképp menjen el egy élő fellépésre is, mert Boggie-t valóban látni kell a színpadon is. Ott az igazi...

Hmm... Még egy videó, hogy azért a francia vonal is képviselve legyen, ez a Camouflage című dal egy tavalyi felvétele:

Ha te is ott jártál a koncerten, de teljesen más a véleményed, netán máshol jártál, és kizártnak tartod, hogy arról az eseményről ne essék szó itt a blogon, mindenképp írd meg nekünk a facebook oldalunkon, vagy email-ben. Ahogy kedvenc gitáros barátom mondta: Több szem, többet hall!   

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://klubkoncert.blog.hu/api/trackback/id/tr808690462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása