Aki régebb óta követi a klubkoncert blogot, az talán emlékezhet az indító írásokra, amelyek egy általam igazából már elfelejtett zenei stílus újra felfedezéséről szóltak. Ez pedig nem más volt, mint a reggae. A klubkoncert blogon azóta persze abszolút vegyes profilú csapatok koncertjeiről számoltunk be, de azért ez a rácsodálkozás még most is tart. Meglepően sokan játszanak reggae zenét itthon, nagyon-nagyon jól. Ráadásul ez a zene nagyon sokféle is lehet... érdemes jobban megismerni!

Azt tudtuk eddig is, hogy ennek a műfajnak van egy igazi, már évek óta minden nyáron megrendezésre kerülő fesztiválja is, azonban eddig nem jutottunk el oda. Idén azonban már nem hagyjuk ki, különösen, hogy az idei amolyan jubileumi esemény lesz, hiszen a 15. Reggae Camp kerül megrendezésre július 22-26. között. És bár itt a blogon írtuk már, hogy a fesztiválok nem igazán a mi profilunkba vágó események, hiszen a klubkoncertek bensőséges hangulata kevésbé található meg ezeken a rendezvényeken, a reggae zene talán ebben is más kicsit... Szóval, az idei Camp eseményeire kilátogatunk, és biztos írni is fogunk róluk.

Fellépőben nem lesz hiány, a szinte teljes magyar reggae mezőnyön kívül a már megszokott módon magas színvonalú külföldi előadók sem fognak hiányozni.

Fellép többek között 

• JUNIOR KELLY (JAM) & HIS BAND
• CHEZIDEK (JAM) backed by BUDAPEST RIDDIM BAND
• DEL ARNO BAND (SRB)
• LADÁNYBENE 27
• IRIE MAFFIA
• PANNONIA ALLSTARS SKA ORCHESTRA
• COPY CON
• OCHO MACHO
• RIDDIM COLONY
• TIGRIS
• MARLEY 70 CAMP EDITION

De lesz számos további zenekar, sound systemek és dj-k.

Az idén 30. jubileumi évét ünneplő Ladánybene 27 zenekar rendezvényéhez a Hatvani Városi Strandfürdő kitűnő helyszín a hatalmas füves-fás területével és medencéivel, melyeknek köszönhetően a fesztiválozás mellett a CAMP egy 5 NAPOS NYARALÁS is egyben! A chill-out hangulat, a lazulás és béke garantált! Ráadásul Hatvan városa több vonat- és buszjárattal is igen könnyen elérhető nagyjából félóránkénti indulásokkal Budapestről és számos egyéb pontról is.

Az idei Camp egyik legnagyobb fegyverténye az Európában ritkábban hallható jamaicai énekes, Junior Kelly meghívása. Napjaink modern dancehall muzsikájának egyik legnagyobb sztárja saját zenekarával érkezik. Camp záró koncertjére hatalmas érdeklődés várható itthon és a környező országokban egyaránt! A jamaicai reggae fiatalabb generációjának képviselője, Chezidek pedig az európai reggae fesztiválok egyik legnépszerűbb szereplője! A Camp szervezők minden évben igyekeznek európai reggae bandákat, irányvonalakat bemutatni. Idén Vajdaságból, Szerbiából hívtak meg három zenekart, a fiatal, de nagyon nagy reményű Uprize-t, a reggae körökből már jól ismert Sóti Juli zenekarát, a Sin Seekas-t és a „belgrádi Burning Spear-t”, azaz a Del Arno Band-et! Del Arno-ékat hosszú évek óta tervezik bemutatni a magyar közönségnek, remélik, az LB27 szombati koncertje után tökéletes, táncolós-dülöngélős hangulatba ringatnak mindenkit különleges muzsikájukkal!

A 2014-es Camp egyik legnagyobb dobása a DubYard helyszín és program beindítása volt. A saját hangrendszeren autentikusan megszólaló roots- és dub muzsikák és a terület chill feelingje hajnalig táncolva tartott sokakat. Örömmel jelentjük, hogy a DubYard idén visszatér, a program már szinte teljes:

• Dubapest HiFi (HU)
• Culture Dub Sound (FR)
• Sister Bethsabée (FR)
• DU3normal (HU)
• Conscious Youth (UK)
• Darez Selecta (SRB)
• ZO & Alex Chronic (RO)
• Babystep, Áfonya Sound, Selecta DreadHead, Pappa Aron

A fentieken túl a CAMP természetesen rengeteg egyéb programot kínál, pl. dancehall táncok, reggae workshop, és ott lesz a One Love Reggae rádió is. De lesz Jam Session, Zöld Zóna, Reggae Helyőrség Találkozó, Amnesty International workshop, Jamaican Wood Carving (eredeti jamaikai, egyedi, kézzel készített fafaragások), STRAND, Dancehall Queen, Foci…

A fesztivál hivatalos oldala ide kattintva olvasható, minden szükséges információval.

A fesztiválig jövünk még pár interjúval és ráhangoló írással, ugyanis látjuk, milyen sokan vannak, akik nem is ismerik ezt a műfajt. Van néhány régi képük róla, de valójában el sem tudják képzelni milyen hangulata lehet egy ilyen koncertnek. Ha közülük csak páran kedvet kapnak a kilátogatásra, már nem keltünk fel hiába...

A képek a korábbi fesztiválokon készültek, Tóth Attila lőtte őket és innen származnak.

Itt, a klubkoncert blogon már többször is szóba került, hogy sok az igazán ígéretes új tehetség, akik még pályájuk elején tartanak,  így érthető ha a koncertjeiken nincs annyi néző. Azonban a koncerteket járva időnként hallhatunk olyan előadókat is akik messze nem kezdők már, valóban magas szinten zenélnek, komoly szakmai múltjuk van, mégis csak viszonylag kevesen ismerik a művészetüket. Majd, amikor a koncert után hazaérve utánanézünk az adott produkciónak, meglepődve látjuk, hogy akár 10-15 éve aktívan dolgozó zenészekről van szó, sok felvétellel, akár több kiadott albummal a hátuk mögött. Mégsem sikerült igazán ismertté válniuk.

Nyáron persze nem lehet csak a bulinegyed koncertjeiről írni. Ilyenkor eleve kevesebb esemény van a klubokban, a terepet a nyári hónapokra a szomjas külföldiek veszik át. A zenekarok meg elkezdik járni a fesztiválokat. Ez viszont nem annyira a klubkoncert blog terepe, mert egy rendes fesztivál akkor jó, ha rengeteg a néző, viszont az itt sokszor felemlegetett közvetlen hangulatnak ez nem tesz jót. Szerencsére nem csak fesztiválokon lehet elcsípni a kedvenceinket, hanem például mindenféle utcazenén, városi rendezvényeken is. Ráadásul kis szerencsével itt megtaláljuk a klubkoncertek közvetlenségét, bensőséges hangulatát is. Tegnap épp egy ilyenen jártunk, de előbb még írok pár szót a helyről.

Continoom, Gozsdu Manó klub, 2015.06.06

Isti egy ideje nem jelentett, ezért csupa kedves dolog jelent meg itt a blogon, amúgy tényleg jó csapatokról. Ez ellentmond a népszerű újságírás és blogolás összes szabályának. De most végre visszatért és helyreállítja a téridő szövetében keletkezett anomáliákat. Rendet tesz, úgy 'Istisen'. Olvassátok:

Edi és Kolos búcsúkoncert, Endzone, 2015.06.05

Ez a poszt nem könnyen született... Igazából ahhoz, hogy pontosan meg tudjam fogalmazni, mit is éreztem ezen az estén, előbb elég sok mindent meg kéne írjak a zenei ízlésemről, meg úgy általában arról, amit a zenéről gondolok. Viszont - miután beszélni azért tudok - ez önmagában is megtöltené a posztot. Márpedig ez mégsem rólam kéne szóljon. Hmm. Valahogy mégiscsak nekikezdek, lesz ami lesz...

Ilyen sem igen volt még itt a blogon. Mármint, hogy úgy írunk egy csapatról, hogy igazi koncerten még nem láttuk őket. Az úgy volt, hogy vagy két hete szólt a popcsajokstb. csapat menedzsere, hogy igazán elmehetnék megnézni a fiúk bemutatkozó koncertjét, és ha tetszik, akár írhatnék is róla. Egy darabig úgy is nézett ki, hogy sikerül, aztán végül mégsem jött össze. De ha már egyszer így szóba került a csapat, hát elmentem megnézni legalább egy próbájukat, és persze beszélgettünk is egyet.

Minimyst - MR Akusztik felvétel, Magyar Rádió, 2015.07.02

A rádió a legtöbbünknek még ma is különleges és kicsit misztikus helynek számít, így amikor szólt a Minimyst, hogy esetleg elmehetnék megnézni és meghallgatni egy MR Akusztik felvételt, rögtön igent mondtam. Úgy gondoltam, hogy a Minimyst zenéjének egy ilyen jellegű akusztikus, széken ülős előadásmód kifejezetten jól is állhat. Igazam is lett, de menjünk sorban.

Barabonto és Colleen, Gozsdu Manó klub, 2015.05.28.

Ez egy kicsit kusza poszt lett, egy érdekesen alakult estéről. Kora este egy interjút készítettem Monyóékkal, amit - miután egy mostanában őket mindenhová követő stáb videóra is rögzítette azt - célszerűen a GMK külső, utcai asztalainál ülve csináltunk meg. És miután ez eléggé elhúzódott, így ott maradtam és meghallgattam a GMK aznap esti fellépőit. Ami miatt az este igazán érdekes volt, az az, hogy az említett interjúban is szóba kerülő, a zenei marketing fontosságáról folyó beszélgetésre nagyon rímeltek az este fellépőinek produkciói, pontosabban az azokon megjelent, sajnos fájdalmasan kis számú közönség. De erről majd lesz szó itt a blogon még, most inkább magáról a tegnapi koncertről írok.