Ígértem, hogy a koncertbeszámolókon kívül a klubok kulisszái mögé is belesünk egy-egy poszt erejéig. Végül is a háttérmunka mindig érdekes, és sokan talán nem is gondolnák, hogy egy viszonylag kis klub esetén is mennyien dolgoznak egy-egy koncert létrejöttén és lebonyolításán. A mai posztunk a koncertszervezés néhány érdekesebb momentumát járja körbe. A kályha, ahonnan elindulunk, megint csak a Gozsdu Manó klub lesz, jelen poszt elkészítésében az ottani koncertszervező, Benedetti Péter segítségére és szakértelmére támaszkodtam. Péter régi motoros, igen nagy tapasztalattal rendelkezik, és mint látni fogjuk ezen a helyen a megfelelő háttér és támogatás is rendelkezésére áll. Az alább következők így elsősorban a GMK-ban tapasztaltakat tükrözik. (Be kell valljam, nekem egyre szimpatikusabb a klub, de azért igyekszem majd visszafogni magam.)
A munka célja, a közönség. Mint már több koncertbeszámolóban írtam, a színpad előtti rész általában üres, ha ott is sokan vannak (mint a képen), akkor már tele is van a hely.
Az olvasók számára aligha újdonság, hogy a koncerteknek helyet adó klubok fő bevételi forrása a vendéglátásból származik. A koncertek és a fellépők - bármily lehangoló is ez esetleg egy zenerajongó számára - igazából arra szolgálnak, hogy minél népesebb közönséget vonzanak a helyre, akik aztán ott fogyasztanak. Igaz, a koncertek közönsége a klubok többségében belépőt is fizet, azonban ez az összeg általában el is megy a fellépők gázsijára és a koncertekhez kapcsolódó többi kiadásra, például a koncert miatt ott lévő hangtechnikus vagy épp a biztonsági emberek fizetésére, és akkor a koncertek rendezéséhez szükséges beruházások megtérüléséről még nem is beszéltünk.
A közönségre tehát szükség van. A hosszú távra tervező klubok bizony oda kell figyeljenek a produkciók kiválasztásnál, hogy az adott este legalább egy fellépője kellően ismert, megfelelő törzsközönséggel bíró legyen. A fentiek alapján a 'megfelelő' persze azt jelenti, hogy kellő vásárlóerővel bírjon, és lehetőleg ne egy sörrel húzza ki az estét... De nem csak ezért fontosak a nevesebb fellépők, hanem azért is, mert az adott klub presztízsét emeli, ha időnként valóban jó nevű, ismert előadók is megfordulnak a színpadán. Ez eddig rendben is van. Erre való a koncertszervező. De mi kell ahhoz, hogy a megfelelő fellépőket megtalálja, és mi kell ahhoz, hogy a megtalált zenészeknek is megérje a fellépés? Nézzük az alapoktól:
Azt tudjuk, hogy a profizmust általában mindenki szereti. Ez esetben is igaz ez, egy koncert minden résztvevője a zenésztől a közönségig értékeli, ha azt látja, hogy fontosnak tartják, és igyekeznek a kedvükben járni. Ebben pedig a GMK igen ügyes. Mint Péter elmondta, a kezdetektől fogva a hely imázsának céltudatos kialakítása volt a fő szempont, egyfajta kultikus helyet kívántak létrehozni. Olyat, amelyik állandó minőséget képvisel az egyébként igen gyorsan változó klubéletben. A fejlett klubkultúrával rendelkező külföldi nagyvárosban mindenhol vannak ilyen helyek. Mindig vannak új klubok, amelyek felfutó szakaszukban járnak, éppen divatosak, és vannak már lefelé tartó látogatottságú helyek, de szinte mindig van egy-egy olyan, ami évek vagy akár évtizedek óta stabilan megvan. Ezek azok a klubok, ahol átgondoltan, hosszú távra terveztek.
Ennek a tartós sikernek a kialakítása persze sokrétű munkát igényel. Azt saját vállalkozásaimból is tudom, hogy milyen fontos egy hely 'brendelésekor' az egységes arculat kialakítása, és az arculati elemek tudatos használata a kezdetektől. Különösen, ha bevallottan hosszú távra tervez valaki. Ez hasonló munkát és átgondoltságot kíván, mint egy árucikk, egy kézzel fogható termék ismertté tétele. Az adott klub nevét, az ott rendezett programokat 'be kell vinni' a köztudatba, ismertté tenni minél szélesebb körben. Megfelelő munkát viszont csak szakemberekkel lehet végezni, ezt tudják itt is, tehát a programokért felelős Péter, vagy épp a profi hangtechnikus István mellett van például grafikusuk, aki az események jellegzetes, a GMK-ra jellemző plakátjait, vagy épp a szintén meghatározó belső dekorációkat tervezi, de van sajtósuk is, aki a médiákban való rendszeres és egységes megjelenéseket tartja kézben. Gyakorlatilag úgy működik az egész klub, mint egy komoly cég igazgatótanácsa, heti rendszerességű munkamegbeszélésekkel, hosszú távra előre tervezve, és folyamatos fejlesztésekkel, amiben az olyan apróságok, mint egy új hangsugárzó felszerelése a lenti bárpult fölé (hogy a sörre várva se kelljen kimaradni a koncertből) vagy épp a lépcsők megfelelő dekorálása ugyanúgy fontos, mint az, hogy egy sikeres együttest mikor hívjanak legközelebb. De figyelnek a stíluselemekre, a klub belső kialakítására, ha a pultosok tapasztalata szerint valami célszerűtlenül van kialakítva (annak a sarokasztalnak már harmadszor mennek neki a héten), azonnal megváltoztatják, de ugyanez igaz mondjuk a közönség tájékoztatására is (folyton a vécét keresik, tegyünk már ki egy világító táblát), vagy hogy megfelelően kialakított ruhatár vagy dohányzó hely legyen például. Szintén nagyon odafigyelnek a személyzetre, a vendégekkel való kommunikációjukra. Kívülállóként azt láttam, hogy bizony itt a tulajdonosok pontosan érzik, hogy mit jelent a profizmus, megtalálták és megtalálják ehhez a megfelelő embereket, vélhetően meg is fizetik őket - különben nyilván nem lennének ilyen lelkesek - és aztán hallgatnak is rájuk. És a dolog működik! (Nem a poszthoz tartozik, de annyi jó lehetőségekkel rendelkező céget ismerek, ahol pont ez a mentalitás hiányzik, tehát hogy a profi eredmények bizony kellő befektetést igényelnek. Jó emberek jól megfizetve képesek akár csodát is tenni. Amúgy csak szenvedés van. De bocsánat, elkalandoztam...)
A GMK jellegzetes programtáblája, ugyanilyen stílusban készül minden dekoráció a klubban.
Arról már írtam a korábban, hogy a klub kialakításakor nagyon komoly hangsúlyt kapott a megfelelő minőségű koncerttér létrehozása. Mind a hangtechnika, mind a helység akusztikája komoly beruházással került kialakításra. Épp így a közönség igényeire is odafigyeltek, a szellőztetés, a hűtés/fűtés nem csak az előírások miatt lett kialakítva, hanem valóban kényelmi és komfort igényeket is szolgál.
Szintén odafigyeltek a zenészek kényelmére is, így lett kialakítva a backstage. A backstage ugyebár a zenészeknek fenntartott, szeparált pihenő és felkészülőhely. Legalábbis ennek kéne lennie. Nyilván fellépője és bulija válogatja, de a zenészek többsége szeret mentálisan is rákészülni a koncertre, és persze átöltözni, netán rendbe szedni a hangszereit. A koncert alatt is jó tudniuk, hogy a cuccok biztonságban vannak. Koncert után pedig nyilván szintén jó, ha van egy helység, ahova az izzadt/fáradt zenészek vissza tudnak vonulni szusszanni egyet. A GMK-ban közvetlenül a színpadról nyíló backstage helység van, ahol még dohányzásra kijelölt (nyitott tetejű) rész is található. És persze kanapék, asztalok, fogasok, elég hely a hangszerek táskáinak tárolásához, sőt, még ásványvízzel folyamatosan feltöltött hűtőszekrény is. Ez bizony nagy jó pont a klubnak, különösen ha tisztában vagyunk a ténnyel, hogy sajnos sok klubban csak egy paravánnal elválasztott sarok, vagy épp egy udvarra nyíló sufni kamra tölti be ezt a szerepet.
Szóval ott tartunk, hogy van egy klubunk, ahol megfelelő a hozzáállás, nem szükséges nyűgnek tekintik a koncerteket, és ezt érzik a fellépők is, a közönség is.
De ez még mindig csak az alap. A koncertszervező dolga igazából az, hogy naprakész legyen a hazai (és nemzetközi) zenei életből, tudja hogy ki kicsoda, sőt, minden számára fontos információnak is a birtokában legyen, tehát hogy az adott banda mekkora és milyen rajongótáborral rendelkezik, milyen előélete van, milyen viszonyban van más zenészekkel, kikkel szeret együtt fellépni, milyen összefonódások lehetnek, például, hogy a tagok játszanak-e más csapatokban is. Ebben persze sokat segít a komoly rutinon és kapcsolati rendszeren túl ma már a facebook is. Ezt sok koncertszervező tudja a városban. (Annál is inkább, mert mostanra ez bizony komoly szakterület lett, a koncert- és programszervezéssel, vagy elegánsabban a 'zenei menedzsment' képzéssel több szervezet is foglalkozik már nálunk is.) Az már viszont tényleg változó, hogy ebből a szakmai tudásból és tapasztalatból merre kezdenek építkezni, az adott klubba milyen jellegű zenekarokat hívnak. Vannak tematizált klubok, ezek igyekeznek egy-egy stílus vagy irányzat törzshelyévé fejlődni, vannak olyanok, ahol inkább a vendégek oldaláról közelítik meg a kérdést, mondjuk a szolidabb egyetemisták, vagy épp a tehetősebb budai rétegek igényei alapján igyekeznek összeállítani a repertoárt. Számít persze a környék is, ahol a klub működik, és persze a méret is, hiszen egy kis klubba nem lehet túl nagy rajongói táborral rendelkező csapatokat hívni. Itt tehát már a klub nyújtotta lehetőségek és adottságok is sokat számítanak.
Péter és a GMK tarsolyában azonban van még pár trükk ezeken kívül is. Ami ezek közül engem leginkább meglepett, az a következő volt:
A GMK-ban nincs fixen, előre kialkudott gázsi a fellépők részére, a költségek fedezését a nézők száma határozza meg. Azt, hogy az adott eseményre mennyibe kerüljön egy belépő, megint csak a koncertszervező kell eldöntse. Nyilván itt is szükség van tapasztalatra, és az adott zenekar rajongóinak ismeretére. Mindenesetre ez a konstrukció rengeteg, korábban bennem már megfogalmazódott kérdésre választ ad! Először is, ha az együttes mégsem tud kellő számú rajongót behozni a koncertre, akkor azt nem csak a klub szenvedi meg. És persze ez arra is nagyon jó, hogy a fellépőket ösztönözze a saját rajongóik mozgósítására is, így már érthető, hogy mondjuk a GMK-s fellépők miért olyan aktívak a facebookon is. Apróság, de ez a módszer remek a fellépők ingyen bevitt vendégei számának kordában tartására is, ha a fellépő a fizetővendégek után kapja a gázsit, nyilván nem fogja a szomszéd két éve nem látott keresztfiát is ingyen bevinni. És hogy ebbe a számukra is kockázatot jelentő konstrukcióba miért mennek bele az együttesek? A fentiek jelentik a magyarázatot. A fellépők és a közönségük számára biztosított körülmények, és a klub már most is meglévő imázsa a válasz. Ráadásul ez a konstrukció felfelé is nyitott, tehát ha a buli nagyon jól sikerül, akkor nyilván a zenekar is többet kereshet, mint amennyi egy fix gázsi lett volna. És a GMK azért kiveszi a részét az adott esemény népszerűsítéséből, a koncertekre létrehozott facebook eventekre minden esetben fizetnek (szponzorált megjelenés), és a már említett grafikus és sajtós is segít a programok népszerűsítésében.
Ettől még persze néha megesik, hogy egy-egy produkció mégsem sikerül, nem jön össze a várt közönség és bevétel. Sok előre nem látható dolog jöhet közbe, akár olyan banális esetek is, mint hogy este hét körül vihar kerekedik, és a közönség inkább otthon marad. Rákérdeztem arra hogy mi történik ha a másik véglet jön be? Vagyis milyen sűrűn lehet ugyanazt a fellépőt elhívni? Ha mondjuk egy koncert nagyon jól sikerül, és a fellépő jönne akár már két-három hét múlva megint, akkor mi van? Péter tapasztalata szerint minimum 3 hónap elteltével célszerű ugyanazt a fellépőt újra elhívni. Ráadásul nem is csak ez számít, hanem az is, hogy egy városban se legyen túl sűrűn látható ugyanaz a csapat, itt a havi egy fellépés a célszerű, ha nem akarják, hogy a közönség rájuk unjon. Tehát a koncertszervező nem csak arra kell figyeljen, hogy a saját klubjában mikor lépett fel utoljára a kérdéses produkció, hanem arra is, hogy más klubokban mikor játszott utoljára. És bizony volt már olyan, hogy egy előre lekötött fellépést elhalasztottak, mert a fellépő közben elfogadott egy hirtelen beesett, a lekötötthöz időpontban túl közeli felkérést. És a GMK úgy gondolta, hogy így már nem biztos hogy érdemes megrendezni a bulit.
Mint látjuk, a koncertszervező élete igazán sokrétű. Ráadásul vannak olyanok, akik a klubos munka mellett a másik oldalon is tevékenykednek. Vagyis zenekarokat is menedzselnek, tehát más klubokkal is kapcsolatba kerülnek. Péter is ismeri ezt az oldalt is, és ez a rutin persze segít a felmerülő problémák megoldásában.
Összefoglalva: egy koncertszervezőnek tehát ismernie kell a zenekarokat, a rajongóikat, naprakésznek kell lennie a zenei irányzatokból, trendekből, követnie kell az új tehetségeket. Ismernie kell az adott város klubéletét, figyelnie kell, hol mi történik. Nyilván fontos a megfelelő kapcsolati háló, bármilyen egyeztetés, program ütközés, vagy más felmerült probléma esetén legyen kit felhívnia. Természetesen pontosan tisztában kell legyen a saját klubjának lehetőségeivel is. Szükséges némi emberismeret, és jó adag marketingtudás is. Szintén jó, ha van némi hajlam a precizitásra, hiszen itt akár hónapokkal előre kell gondolkozni, programokat lekötni. Ha mindez megvan, és a saját klubjánál is támogatják, felkészült és lelkes gárdát kap maga mögé, akkor a siker aligha maradhat el.
És ha a fentiek alapján azt gondoljátok, hogy koncertszervezőnek lenni bizony jó móka, akkor igazatok van. Persze rocksztárnak lenni még mindig izgalmasabb, de azért ha a gyereketek koncertszervező lenne, ne tartsátok vissza...
